A 10 leggyakoribb kiberfenyegetés és azok kivédése

A 10 leggyakoribb kiberfenyegetés és azok kivédése

2024.09.03

Napjainkban sok különféle típusú kibertámadás fenyegetheti nem csak magánszemélyeket, de a nagyobb szervezeteket is. Ebben a cikkben felsoroljuk azokat a lehetőségeket, ahogyan védekezni lehet ezek ellen, hogy információid és vállalkozásod a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.

A különböző kibertámadások rendkívül költségesek tudnak lenni az egyének és szervezetek számára egyaránt, amelyek áldozatul esnek neki. Az FBI Internet Crime Report szerint 2022-ben a kibertámadások drámai, 10,2 milliárd dolláros veszteséget okoztak. Ráadásul ez a szám a következő években várhatóan tovább növekszik, így a kiberbűnözés továbbra is jelentős aggodalomra ad okot.

Számos tényező járul hozzá a kibertámadások számának növekedéséhez. Többek között az infláció megnövelte a kibertámadások megelőzésének költségeit, így egyes vállalatok nehezen tudják beilleszteni a kiberbiztonsági intézkedéseket a költségvetésükbe, ami sebezhetővé teszi őket. A világméretű geopolitikai feszültségek is növelték a politikai indíttatású kibertámadások számát.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a kibertámadásokat, azokat a különböző típusokat, amelyekre figyelni kell, és azokat a módszereket, amelyekkel megvédheti magát vagy szervezetét.

Mi is pontosan az a kibertámadás?

A kibertámadás egy kísérlet arra, hogy ellopják, módosítsák, elpusztítsák, megzavarják vagy megbénítsák a számítógépes hálózatokban és rendszerekben található információs erőforrásokat és rendszereket. A kibertámadások két kategóriába sorolhatók: belső vagy külső fenyegetések. A belső fenyegetéseket olyan egyének követik el, akiknek jogos hozzáférésük van a célzott rendszerekhez, és ezt a hozzáférést kihasználva szándékosan vagy akaratlanul kihasználják a sebezhetőségeket. Ezeket elkövetheti egy elégedetlen vagy dühös alkalmazott, vagy egy vállalkozó, aki hozzáféréssel rendelkezik a szervezet rendszereihez. A külső fenyegetést olyan személyek jelentik, akik nem állnak kapcsolatban a támadott rendszerrel, például bűnszervezetek vagy hackerek.

Kik a támadók célpontjai?

A kibertámadók gyakran célozzák az egészségügy, kormányzati szervek, nonprofit szervezetek és pénzügyi vállalatok iparágait. Ezek közül az egészségügyi ágazat különösen érzékeny a támadásokra, mivel az egészségügyi szervezetek hozzáférnek sok ember személyes adataihoz. Az egészségügy infrastruktúrája kritikus fontosságú, ezért a zsaroló támadók bíznak is abban, hogy ezek a szervezetek valószínűleg gyorsan fogják teljesíteni a követeléseiket.

A bizalmas információk, például társadalombiztosítási számok miatt a kormányzati szervezetek is a hackerek kedvelt célpontjai közé tartoznak. A nonprofit szervezetek egyedülálló helyzetben vannak, mivel rendelkeznek adományozóik pénzügyi adataival és adománygyűjtési erőfeszítéseikkel, így ideális célpontjai a kibertámadásoknak. A pénzügyi szektorban a bankok és biztosító társaságok is gyakori célpontjai a zsarolásnak és lopásnak, tekintve, hogy ők jelentős összegekhez férnek hozzá.

Gyakori típusú kibertámadások

A kibertámadásoknak persze nem mindig pénzügyi céljai vannak. Néhány kibertámadás a kritikus adatok megsemmisítésére vagy kizárólag a hozzáférésére összpontosít.

A szervezetek és az egyének az alábbi leggyakoribb kibertámadásokkal nézhetnek szembe:

1. Kártevők

   A kibertámadók káros szoftvereket, például kémprogramokat, vírusokat, zsarolóprogramokat és ún. férgeket használnak, amelyeket összefoglaló néven kártevőknek neveznek. Ezeket azért alkalmazzák, hogy hozzáférjenek a rendszer összes adatához. Amikor például rákattintasz egy rosszindulatú mellékletre vagy linkre, a kártevő könnyedén telepítheti magát, és aktiválódhat az adott eszközödön. A különböző vírusok tehát ebbe a kategóriába sorolhatók.

2. Adathalászat

   Az adathalász támadások olyan kommunikációs módszereken alapulnak, mint például az e-mail, amelyen keresztül próbálják meggyőzni a címzettet az üzenet megnyitásáról és az abban foglalt utasítások követéséről. Ha ennek áldozata követi a támadók utasításait, azok hozzáférést szerezhetnek személyes adataihoz, például hitelkártyákhoz, és kártevőket is telepíthetnek az eszközére.

   

3. Spoofing, avagy az elérhetőség hamisítása

   A kibertámadók néha személyek vagy cégek utánzásával próbálják meg elérni, hogy átadja személyes adatait. Ez többféleképpen is megtörténhet. Egy gyakori spoofing stratégia az áltelefon szám használata, amikor a hívott fél nem látja, hogy a szám hamis. Egyéb spoofing módszerek közé tartozik az arcfelismerő rendszerek kijátszása, a hamis domain név használata, vagy egy hamis weboldal létrehozása.

4. Trójai vírus

   Az ún. trójai vírus támadások olyan rosszindulatú programokat foglalnak magukba, amelyek kártevőket vagy adatokat telepíthetnek, és megnyithatják a bizonyos “hátsó ajtót” a számítógépes rendszeréhez. A nevéből könnyen kiderül, hogy ezt a folyamatot az áldozattól abszolút rejtve teszik, így amikor a támadók hozzáférnek a hátsó ajtóhoz, az eszközt “eltéríthetik” anélkül, hogy a felhasználó tudna róla.

   

5. Zsarolóprogramok

   A zsarolóprogramok rosszindulatú szoftverek, amelyeket a kibertámadók telepíthetnek az eszközére, lehetővé téve számukra a hozzáférés blokkolását, amíg nem fizeti meg a támadóknak a váltságdíjat. Azonban a váltságdíj megfizetése nem garantálja a szoftver eltávolítását, ezért a szakértők gyakran tanácsolják, hogy ha lehetséges, senki ne fizesse azt ki, inkább forduljanak segítségért

6. Jelszó elleni támadások

   A jelszó elleni támadások lehetnek olyan egyszerűek is, minthogy valaki helyesen kitalálja a jelszavát sokadik próbálkozásra. Vannak azonban olyan módszerek, mint például a keylogging, ahol a támadók figyelik az összes információt, amelyeket begépelsz egy nap, és ezek alapján beazonosítják a jelszavakat. A támadó az előbb említett adathalász megközelítést is alkalmazhatja és egy megbízható oldalnak álcázza magát, ezzel megpróbálja becsapni az áldozatot, hogy felfedje a fiókjának hitelesítő adatait.

   

7. A dolgok internetje, azaz az Internet of Things (IoT) támadások

   Ez a kifejezés lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. Az összekapcsolt IoT komponensek közötti kommunikációs csatornák sebezhetőek lehetnek a kibertámadásokra, valamint az IoT eszközökön található alkalmazások és szoftverek is. Mivel ezek az IoT eszközök kapcsolatban állnak egymással az interneten keresztül, és lehet, hogy korlátozott biztonsági funkciókkal rendelkeznek, ezért szélesebb támadási felületet kínálnak, amelyet a támadók megcélozhatnak.

8. Cryptojacking

   Az ún. cryptojacking az, amikor jogosulatlanul használnak egy számítógépes rendszert, általában olyan kártevőn keresztül, amely lehetővé teszi a támadó számára, hogy a számítógép erőforrásait kriptovaluta bányászatára használja. A kriptovaluta bányászat ugyanis jelentős működési költségekkel járhat, ezért a cryptojacking a könnyebb út, ami biztosít a támadóknak egy módszert ezeknek a költségeknek az elkerülésére.

   

9. Drive-by letöltés

   A drive-by letöltéses támadások akkor fordulnak elő, amikor rosszindulatú kódot tölt valaki le az eszközére egy alkalmazáson, weboldalon vagy operációs rendszeren keresztül, amelynek biztonsági rendszerei hibásak. Ez azt jelenti, hogy habár semmit sem tett rosszul, mégis bárki áldozatul eshet egy drive-by letöltésnek, mivel ez egy olyan webhely biztonsági intézkedéseinek hiányából is eredhet, amely ránézésre teljesen biztonságosnak tűnik a felhasználók számára.

10. Szolgáltatásmegtagadásos támadás (DDoS)

    A szolgáltatásmegtagadásos támadás teljes eszközt vagy operációs rendszert kikapcsol azzal, hogy túlterheli forgalommal, amely egy idő után összeomlást okoz. A támadók ezt a módszert nem gyakran használják információlopásra. Cserébe viszont időt és pénzt jelent a károsult fél számára, hogy a rendszereiket újra működőképessé tegyék. A kiberbűnözők általában ezt a módszert inkább akkor alkalmazzák, amikor a célpont kereskedelmi szervezet vagy kormányzati entitás.

    

Hogyan előzhetjük meg a kibertámadásokat?

A kibertámadások megelőzésének fontos első lépése annak biztosítása, hogy a szervezet vezetője és más alkalmazottai is tisztában legyenek a kibertámadások összes lehetőségével és variációjával. Rendkívül fontos odafigyelni mielőtt valaki rákattint egy linkre, emellett még többek között az e-mail cím legitimásának ellenőrzése is kulcsfontosságú annak érdekében, hogy legalább a felszíni támadásokat kivédhessük és biztonságban tarthassuk a rendszerünk adatait.

Íme néhány hasznos tipp a kibertámadások megelőzésére:

• Szoftverfrissítés

  A naprakész szoftverrendszerek jóval ellenállóbbak, mint az elavult verziók, amelyek hajlamosak lehetnek gyengébb teljesítményre. A frissítések kijavíthatják a szoftver hibáit és gyengeségeit, ezért mindig optimális, ha a legújabb verzióval rendelkezik a rendszere.

• Tűzfal telepítése

  A tűzfalak hasznosak számos támadás, például a hátsó ajtók és a szolgáltatásmegtagadásos támadások megelőzésében. Ezek tulajdnonképpen szabályozzák a hálózati forgalmat, amely a rendszeren keresztül halad. Egy tűzfal leállítja az összes olyan gyanús tevékenységet, amelyeket potenciálisan károsnak ítél a számítógépre.

  

• Biztonsági másolat készítése az adatokról

  Az adatmentés során az adatokat egy másik, biztonságos helyre mozgatják tárolás céljából. Ez magában foglalhatja a felhő alapú tárolás vagy egy fizikai eszköz, például egy merevlemez használatát. Támadás esetén az adatok mentése lehetővé teszi az elveszett adatok azonnali helyreállítását.

• Adatok titkosítása

  Az adatok titkosítása népszerű módszer a kibertámadások megelőzésére, ami biztosítja, hogy az adatok csak azok számára legyenek hozzáférhetők, akik rendelkeznek a visszafejtési kulccsal. A titkosított adatok sikeres támadásához a támadóknak gyakran a brute force módszerre (más néven: a teljes kipróbálás módszere) kell támaszkodniuk, hogy különböző kulcsokat próbáljanak ki addig, amíg ki nem találják a megfelelőt, amely megnehezíti a titkosítás feltörését.

• Erős jelszavak használata

  Erős jelszavakkal kell rendelkeznie a támadások megelőzése érdekében, és kerülni kell ugyanazon jelszavak használatát különböző fiókok és rendszerek esetében is. Az ismételten használt jelszavak növelik annak kockázatát, hogy a támadók hozzáférjenek az összes információjához. A jelszavak rendszeres frissítése és a speciális karakterek, nagy- és kisbetűk, valamint számok kombinációját tartalmazó jelszavak használata segíthet a fiókok védelmében.

  

• Összegezve

  Összegzésként elmondható, hogy a kibertámadások jelentős veszélyt jelentenek mind magánszemélyek, mind szervezetek számára, és ezek száma várhatóan tovább növekszik. A cikkben bemutatott támadástípusok és védekezési módszerek segítenek abban, hogy megértsük, milyen fenyegetésekkel kell szembenéznünk, és hogyan védekezhetünk ellenük hatékonyan. A Szitár-Net a Sonar termékek segítségével biztosítja ügyfeleinek azt a magas szintű kódelemzést és kiberbiztonsági megoldásokat, amelyek révén azonosíthatók és kiküszöbölhetők a szoftveres sebezhetőségek, így garantálva az adatok és rendszerek biztonságát.